Index : svédül   - (CE-time: @norrkoping )  
  

A magyar államalapítás és Szent István Királyunk ünnepe: augusztus 20
Magyar koronázási jelvények.
.
Az államalapítás 1000-ben Szent I. István király személyéhez ( 977-1038 ) füzödik. I. István, Géza fejedelem és neje Sarolta fia. 995-ben nöül vette II. Sz. Henrik bajor herceg (késöbbi császár) növérét, Gizellát, akiben magához hasonló bozgóságú élettársat nyert. 997-ben apja halála után kezdett uralkodni. 1000-ben, Szilveszter pápától kapott koronával királlyá koronázták. Föfeladatának tekintette a magyar nemzet megtérítését és államának, nyugati értelemben való megszervezését. Midkét célját elérte nem csekély küzdelmek árán. 1083-ban az országos zsinat szentté avatta, amit a pápa is megerösített. Szent István volt az, aki a földmüvelésre való átvezetés és a kereszténység felvétele után erös államot szervezett. A magyar nemzet nagy ünnepséggel üli meg augusztus 20-át, Szent István napját, és a hozzá füzödö államalapítást. Olvasson még többet a koronázási jelvényekről (angol szöveg)

I. István képmása Kálti Márk Képes Krónikájából

 

A magyar államalapítás elözménye, a nemzet jövöjét meghatározó honfoglalás volt, c:a 896-ban. A történelemnek ez az az idöszaka, amikor a besenyök nyomása alá került törzsek az Etelközböl a Kárpátok medencéjébe vándoroltak. Föútvonaluk a Vereckei hágón át vezetett. A törzsek elsö szálláshelye az Alföld és a Dunántúl valamint a Maros környéke volt. Az ország területén élt, más földmüves népekkel keveredve vált a még jelentös mértékben nomád pásztornép megtelepedetté, földmüvelövé.
.
Egyesületünk 2000 szeptember honapában tartotta a magyar millenniumra emlékezô, kivállóan jól sikerült ünnepségét. A város történelmében első ízben megtartott Magyar Napok alatt, – amelyen számos előkelő vendég is jelen volt, többek közt a város polgármesterasszonya, a SMOSZ elnöke, az Észt Egyesület elnöke valamint számos más előkelő vendég, – egyesületünk, méltóan megünnepelte Szent István királyunk ország alapításának ezredik évfordulóját, Magyarország államiságának ezredik évét. A millenniumi ünnepség alkalmára Magyarországi vendégekkel, táncosokkal és zenekarral, a Norrköpingi városi könyvtárban, kiállítással ünnepeltük számunkra e kimagasló eseményt. A táncosok gyönyörü magyar néptánca és a zenekar zenéje, mondhatjuk azt is hogy nem igen minden napos élményt nyujtott az összegyűlt vendégeknek és a könyvtárt is látogató közönségnek. Ők mutatták be a magyar tájegységek népzenéjét, dallamait, énekeit és ezzel járó szokásait.
A szinvonalas műsört a kiállitási termeben folytattuk.
A Magyarországról érkezett kiállítási anyag, a vármegyék címereinek kiállítása és a történelmi anyag, még jobb képet alkotott országunk jelenéről és viharos múltjáról.
Örömmel és büszkeséggel mondhatjuk el, a "Szent István Norrköpingi Magyar Egyesület" a magyar millennium megünneplését sikeresen és szinvonalasan hajtotta végre.
- A Szent István Norrköpingi Magyar Egyesület szívbôl köszöni Minden, a szervezésben részt vett tagnak, a rendezvényért nyujtott odaadó munkáját, mert így együtt méltóan megünnepeltük hazánk államalapításának ezredik evfordulóját!
Szent István Ünnepe egy minden évben visszatérő ünnep, amelyt a magyarok világ szerte bár hol is eljenek a földkeregségen, azt rendszeresen megünneplik. Egyesületünk idáig ezt minden évben megtartotta, az alapítástól kezdve máig.

Nemzeti ünnepünk: Március 15
Petöfi és Kossuth, régi bankjegyek alapján

1848 március 15

Március 15, az 1848-as forradalom ünnepe. 1848 tavaszán az európai fövárosokon végighullámzott a forradalom. Március 15-én Pestre is elérkezett. A nap eseményeit a forradalmi szellemü költö, Petöfi Sándor is nagyban befolyásolta. Ekkor írta és szavalta a Nemzeti dalt, az osztrák elnyomás ellen felkelésre buzdítva az összegyült tömeget..
Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idö. most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, Válasszatok! -
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
A versszakok ismétlödö reflénjét a nép egyszerre kiáltotta:...esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!...Az egyetemisták, Jókaival az élen kiáltványt szerkesztettek. 12 pontban állitották össze a nemzet követelését amit a helytartótanácsnak nyújtottak át. A helytartótanács, a bécsi udvar magyarországon felállított legfelsöbb hivatala, a kiáltványt azonnal el is fogadta. A március 15-én kivívott engedményeket azonban a bécsi udvar nem tekintette véglegesnek. Mindent elkövetett visszavonásukra. Összel már olyan éles volt a helyzet, hogy a pusztulás vagy a fegyveres ellenállás között kellett választani. Kossuth Lajos aki akkor az elsö magyar miniszterium pénzügyminisztere volt, a nemzet élére állt és a fegyveres ellenállást választotta. Toborzóútra indult. Szónoki beszédeinek hatására ezrek és ezrek indultak táborba a haza megvédésére. Az 1848-49. évi harcokban a magyarok hösiessége és sok gyözelme ellenére a túlerö gyözött: a cári Oroszország sietett a Habsburgok segítségére és közös erövel verték le a magyar szabadságharcot. A bosszú és megtorlás nem maradt el. Komor, csend borúlt az országra. Az elnyomás csak az 1860-as években enyhült és 1867-ben megtörtént a kiegyezés. Az 1848-as forradalom höseinek emlékét és a szabadságharc szellemét a magyar nép mélyen a szívében hordozta. Ez volt az az erö ami hosszú évek multán, az idegen elnyomás ellen, 1956 öszén, újra a felszinre tört..

Oktober 23, az 1956-os forradalom ünnepe
.
Tüntetés a Bem-szobornál 56 okt.23
A magyar katonaság a forradalom mellé áll
.
1945-ben a vöröshadsereg kiszorította a háborútvesztett német csapatokat Magyarországról és szovjet mintára bevezették a kommunista, egypártrendszerre alapuló diktatúrát. A szabad választásokat, és az ellenzéki pártokat megszüntették, vezetöit kivégezték vagy bebörtönözték. Az alapvetö emberi jogok gyakorlását (szólásszabadság, sajtószabadság, szabad vallásgyakorlás stb) betiltották vagy megnehezítették. Az ipart, a mezögazdaságot és a magántulajdonokat államosították. Rendszerbe hozták a társadalom minden részére kiható központi pártirányítást és a politikai agymosást, istenítve a kommunistapártot és annak vezetöit. Hatalmuk erösítését, Sztálint követve, a megfélemlítés módszerével végezték. A hamis vádak alapján történö "tisztogatás" még a párt legbelsö embereit sem kimélte. Magszervezték a politikai rendörséget, a besúgórendszert és ezáltal sok ártatlan ember zaklatását, megkínzását, nyomtalan eltüntetését, családok üldöztetését, deportálását. Politikájukat szépenhangzó népidemokráciának, felszabadulásnak, proletárdiktatúrának, munkáshatalomnak, tituálták.
Fiatal forradalmárok kitépik a magyar zászlóból a vöröscsillagos címert, a kommunista diktatúra szimbólumát.
1956 öszére már elviselhetetlen volt az elnyomás. Fellángoltak a lefojtott indulatok. Az egyetemisták békés tüntetéssel, reformot követelve, az utcára vonultak, ám a politikai rendörség (ÁVH) sortüzzel, vérontással válaszolt. A békés felvonulás ekkor forradalomba csapott át. A felböszült tömeg, a katonaságot magamellé állítva, fegyvert ragadott és megrohanta a pártépületeket, elfoglalta az intézményeket, többek között a diktatúra fontos propagandaeszközét, a rádiót is. A forradalom, nem csekély véráldozatok árán, gyözelmet aratott. Kikiáltották a Független Magyarországot. A szovjet hadsereg kényszerülten kivonult az országból. Moszkva nem türte sokáig Magyarország "kommunista tábor"-ból való kilépését. Nehéz páncélos hadsereggel újra bevonult az országba. A forradalmárok önfeláldozó, hösies védekezése a túlerövel szemben reménytelennek bizonyult. Külsö segítség nélkül az ellenállás csak egyféleképpen végzödhetett. A szovjetúnió ismét leigázta az országot és a hazafiak kivégzésével, bebörtönzésével elindította a megtorlást. Több mint 200.000 magyar kényszerült külföldre, a szabad nyugatra menekülni. Október 23-án az 56-os mártírokra, a magyar hazafiakra emlékezünk.
Az 56-os forradalom részletes eseményei
.
Névtelen Szerzö: BOCSÁJTSATOK MEG GYEREKEK (iródott 1957-ben)
Ó, hányszor mondtuk kézlegyintve:
„Ezek a mai gyerekek!",
Elfajzott korcsok, silányságok,
Üresek, léhák, jampecek…
Ezeknek már semmi sem szent,
Mit nékik hit, eszmény, haza.
Ezeket csak a szving érdekli,
Ezeknek nincs egy jó szava.
De aztán…aztán csodák jöttek,
Soha nem látott hös napok,
Mit mi megtenni sohse mertünk:
A jampec fegyvert ragadott!
Vagy, ha nem jutott, puszta kézzel
Rohamozott meg tankokat,
És hittel, vérrel égre irta:
„Zsarnok! Az én hazám szabad!"
Könnyes szemekkel vallom mostan:
Hösök vagytok, nem Jampecek!
Ösz fejem lehajtom halkan,
Bocsájtsatok meg gyerekek.....
.
.

 


Ha vannak kérdéseid hívjál fel bennünket a 011-64 600-as telefonszámon,
vagy írjál címűnkre levelet
info@szinme.org.

____ Monitoring, Research, Analysis ____
~ by Szent István Association of Hungarians in Norrköping~
~ 1997 - -SZINME- All Rights Reserved. ~